fbpx

 

 

Misztika, és számtalan megoldatlan rejtély lengi körül napjainkban is a piramisokat, melyekre egyre fejlettebb tudásunkkal sem tudunk kielégítő magyarázatokat találni. Ezek közül talán az egyik legfurcsább dolog, egy ismeretlen energia jelenléte a piramisokban.

A gízai Nagy Piramisban tapasztalható titokzatos energia jelenlétét Sir W. Siemans angol feltaláló észlelte először, aki a Nagy Piramisban tartózkodva döbbenten tapasztalta, hogyha a magával vitt palackot a szájához emeli, apró áramütéseket érez. Ez az elektromos tevékenység olyannyira felkeltette Siemans kíváncsiságát, hogy vett egy benedvesített újságpapírt, és a palack köré tekerte, létrehozva ezáltal egy kezdetleges elektromos akkumulátort. Amikor Siemans a feje fölé tartotta a palackot, olyan erős sztatikus elektromosság jött létre, hogy szikrák röpködtek szerteszét. Siemans a palackkal véletlenül hozzáért egyik társához, aki olyan jellegű ütést érzett magán, amivel a marhákat ösztökélik. Az ütéstől úgy megijedt, hogy végigvágódott a padlón. Bár nem tudjuk, hogy miért és hogyan, de a Nagy Piramis bizonyítottan elektromosságot fejleszt.

A piramisenergia, valamint a piramis gyógyító képességének valódi felfedezése mégis kétségtelenül Antonie Bovis francia tudós érdeme, aki az 1930-as években zarándokolt el a Nagy Piramishoz. Bovis megfigyelte, hogy a Fáraó Kamrájában elhullott kisállatok nem indultak oszlásnak, hanem pehelykönnyűek és összetöpörödöttek voltak. Bovis feltevése szerint a piramis alakja dehidratálta ezeket az állattetemeket, melyek a romlás legcsekélyebb jelét sem mutatták. Hazautazása után piramismodellekben elvégezte látszólag őrült kísérleteit, melyek teljes sikerrel jártak.

Bovis kísérleteit követően fordult a világ érdeklődése a piramisokban rejlő különleges energia felé, mellyel kapcsolatban egyre több furcsaság és kérdés merül fel. Vajon miért van az, hogy a piramisban talált kisállatok tökéletesen mumifikálódnak, az ott talált gabonamagvak több ezer év elteltével is fejlődésnek indulnak? A repülőgépek műszerei miért nem működnek a Nagy Piramis felett? Miért nem fagy meg a víz -40°C -on sem a piramismodellben? Minek tulajdonítható a piramis borotvapenge élező tulajdonsága? Oroszországban egy kísérleti piramis közelében működő radarállomás a piramis csúcsa felett 2 méter magas, 500 méter széles ionizált légoszlopot mért és rögzített. Hogyan lehetséges ez?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdések tömkelege után rá kellett döbbenjünk, hogy igenis létezik egy megfoghatatlan erő, amely ellentmond a tudomány, és a fizika minden eddig ismert törvényének. Úgy tűnik, a piramisok energiát sugároznak.

A Föld saját rezgése

A kövek kristályos szerkezetűek, maga a piramis felépítmény is az. A föld-nek van egy állandó rezgése mely a földön mindenhol mérhető. A Földfelszín és ionoszféra közötti mágneses kölcsönhatások eredményeképpen egy rendkívül alacsony, 7,83 Hz frekvenciájú rezgés mérhető bolygónkon mindenütt (Winfried Otto Schumann, München, 1952). 1978-ban kiderült, hogy a Schumann hullámok megegyeznek az ember agy 7-10 Hz-es alfahullámainak rezgésszámával. A Schumann hullámok az egész bolygónkat körbeölelő elektromos mezőt (rácsot, hálót) alkotnak így ez a rezgés a Föld összes emlősénél azonos. Ez a mágneses tér hangolja össze szervezetünk egész kémiai folyamatát, ez a mező gondoskodik az emberi szervezet egészségének, harmóniájának fenntartásáról is. Az űrállomásokon mesterségesen állították elő az asztronauták számára a Schumann rezonanciát, hogy szervezetükben ne tolódjék el az energetikai egyensúly.

Energia termelés, kőtömbökkel?

A föld saját 7,83Hz-es rezgése folyamatosan mozgatja a hatalmas piramis felépítményét. A piramis kövei a rájuk nehezedő kövek rezgéses mozgása miatta parányi mértékben összenyomódnak és visszanyerik alakjukat. A piramis köveinek kvarc kristályai, az atomok szintjén állandóan súrlódnak. A piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik.

Úgy tűnik, a gízai nagy piramis a föld rezgését használta un. bemeneti energia forrásnak, amely a kőtömbök rezegtetésével a ma „piezzóelektromosság” elven emlegetett módon kelti az elektromosságot illetve a mágneses teret. Olyan a piramis, mint egy hatalmas – károsanyag kibocsátás nélküli – állandó üzemű erőmű. A piramis belsejében keletkező elektro-mágneses rezgőtér képes különböző anyagokban hangot létrehozni. Képes továbbá az élő szervezetben változást okozni. Hatása nem ismeretes de nyilvánvalóan befolyásolja az élő szervezetet. Talán fontos lehet az is, hogy a piramis belsejében keletkező “rezgő bizsere” megváltoztatja a viz tulajdonságát is.

A piramis ereje

A kutatók felfedezték, hogy a négyszögalapú piramis valóban kiszárítja a szerves anyagokat, és a finom kristályos szerkezeteket is. A fémek és fémötvözetek alapjában véve kristályos szerkezetűek. Karel Drbal rádiótechnikus 1949. november 4-én szabadalmat nyújtott be a cseh szabadalmi hivatalnál – az általa készített piramis formájú borotvaélezőre. Tíz év múlva 1959. augusztus 15-én meg is kapta a szabadalmat, miután sikerült bebizonyítania, hogy a piramis valóban megőrzi a borotvapenge élét.

Az 1980-ban, illetve 81-ben megjelent Piramiserő I. és Piramiserő II. című könyvben több piramiskísérletről számolt be nyolc elismert kutató. A vizsgálatok a borsó- és babhajtások fokozott növekedésére, a nyers hús jobb tartósítására, a torokbaktériumok és az élesztőcsírák csökkent szaporodási rátájára terjedtek ki, egy négyszögalapú piramis szerkezet alatt.

Oroszországban is kísérleteztek a piramis-erővel. A piramis belsejében mínusz 40 fokot mértek, ennek ellenére a víz még folyékony állapotban maradt. Egyetlen ütésre a víz láncreakciószerűen kikristályosodott és megfagyott. A piramisban tárolt magvak az elvetést követően kétszer annyi termést hoztak, az olajos magvak olajtartalma jóval magasabb, a piramisban tartózkodó emberek ellenálló képessége a betegségekkel szemben nagyobb lett.
A környéken működő radarállomás a piramis csúcsa fölött két kilométer magas és 500 méter széles kiterjedésű ionizált légoszlopot mért és rögzített.
E kedvezőtapasztalatok alapján a mezőgazdasági minisztérium elrendelte a vetőmagvak piramisban történő tárolását.

Az ókori tudósok ugyanolyan nagy érdeklődéssel figyelték a piramisokat, mint ma, azzal a különbséggel, hogy akkor még rendelkezésre álltak az alexandriai könyvtár papirusz tekercsei, amikből a piramisok tudása, alaptechnikája megfejthető volt. Görög-, perzsa-, bizánci és a római birodalom vajon miért nem épített a piramisokhoz hasonló építményeket, miért csak a majáknál, illetve Peruban és a brazil őserdőben találhatóak. A válasz nem egyértelmű. Nagyon sok kultúra építészetében találhatunk hasonló csúcsszögű építményeket, mint a piramisok, csak amíg azoknak négy oldalélük van az égtájaknak megfelelően elrendezve, addig a kúpoknak, kupoláknak köralapú a talapzatuk. Hippokratész kútja Kos szigetén hasonlóképpen megfelel a piramisok arányainak. Az eredeti kút tetején létezett még egy csúcs, amely a végleges magasságot megadta az építménynek. A kút kifolyó nyílása egyharmados magasságban helyezkedik el a kupola teljes magasságához képest. A most is még megtalálható építményben a piramisokban hasonló pozitív sugárzás mérhető.

Hol van az igazság?

Miért van az, hogy a piramis sírkamráiból eltávolított szarkofágok (pl. Londonba szállítva) egy-két hónap alatt teljesen szétporladnak? A tudósok a szennyezett levegőre és a vizsgálati vegyszerekre gyanakodtak. Az igazság valahol máshol van. Az élő sejteket, fehérjéket, enzimeket, szöveteket vízburok veszi körül, mely szerkezetileg teljesen más tulajdonságokat mutat kémiailag, fizikailag, mint az a köztudatban előforduló vízről elterjedt. Ez a víz leginkább szerkezetileg a jégre hasonlít. Az oxigén molekulákat hidrogénhidak kötik össze, kémiailag a rendezett vízszerkezetben egy oxigénhez három hidrogén tartozik (H3O). Ez a térszerkezet hasonlítható leginkább a piramisok szerkezetéhez. “Ahogy fenn, úgy lent” – tartották az ókori bölcsek. A világmindenségről, a teremtésről alkotott elképzelések egyidősek az emberi gondolkodással.

Thalész a világ alap építőkövének tartotta a vizet, melynek térszerkezete különböző lehet. Különféle térszerkezetek alakulnak ki az élő sejtek körül is. Az ilyen vízközösségek 10-70 vízmolekulát tartalmaznak, és folyamatosan újabb rendezett vízklaszterek jönnek létre. A rendezett víz dielektromos állandója is nagyon megváltozik. Bizonyos határig képes fenntartani saját belső mágneses pólusait. A rendezett víz nem nyeli el a töltéseket, hanem felületén töltésátadásra képes. A sejtek közötti kommunikációk elektromos jeleit továbbítja. Ha sérül a rendezett víz struktúrája, sérül a sejtek kommunikációja – ilyenkor fordul elő leginkább a sejtburjánzás. Ezekre a “jégszerű” rendezett víztartományokra az élő sejtek körül a hatvanas években figyeltek fel a kutatók.

A víz térszerkezete mint rezonancia-szerkezet működik. A világűrben lejátszódó esemény rengésbe hozza az elektromágneses hullámokat. Ezek átszelik az űrt és hasonló vibrációt keltenek a Földön. Rezonanciába lépnek egy olyan geometriai szerkezettel, amelynek alapfrekvenciája megegyezik a kibocsátó rezgéskeltővel. Az ilyen rezonanciába hozott geometriai rendszerek először befogadók, rezgés elnyelők (jin tulajdonságúak), majd a rezonáló teret kitöltve energiamaximumokat elérve mint rezonancia generátorok kezdenek el működni (jang tulajdonságúak). A piramisoknál hasonló felfedezéseket tettek.

Mi történik valójában a piramisokban?

A piramis geometriai szerkezete – akárcsak a víz térszerkezete – rezonanciaképes a kozmoszból érkező jelekre. A víz az élethez kötődik. A halál beállta után erős oxidáció kíséretében elhagyja a testet. Természetesen az információt közlő vezérlő funkcióját elveszti, melyet átvesz helyette a piramis. A piramis képes energiával és információval ellátni a sejteket, szöveteket, ezáltal volt elérhető, hogy több ezer évig mumifikálódott a piramisban nyugvó test.
A piramisok feltárásakor előkerült négyezer éves gabonaszemeket elvetették, és ezek kikeltek, fittyet hányva az időnek. Folyamatosan megkapták az élethez szükséges információt.

A jövő vermei, pincéi és hűtői?

Lehet, hogy a jövő pincéi és vermei piramis alakúak lesznek, ahol nem fagy meg a sárgarépa és a víz sem? Ahol hosszú ideig frissen tárolhatjuk a húst, áram felhasználása nélkül? Lehet, hogy lesznek piramis alakú, zéró emissziós “hűtők”? Lehet, hogy lesznek piramis alakú kőből készült óriás gabonatárolók?

Miért nem használjuk már most a piramis erejét?

Hogyan építették meg ezeket, és főleg mi célból?

Az egyiptomi piramisok rejtélye mind a mai napig foglalkoztatja a tudósokat. A monumentális építmények létére ugyanis máig nincs egyértelmű magyarázat!

Hogyan építették meg ezeket, és főleg mi célból? Honnan szerezték a fejlett csillagászati, mérnöki tudást, ami a piramisok létrehozásához szükséges? Hogyan tudták a kezdetleges eszközeikkel a darabonként több tonnás kőtömböket száz kilométerre átszállítani, és ott a helyükre illeszteni őket?

Hat millió tonna

Kairó közelében emelkedik az ég felé a gízai síkságon a három Nagy Piramis, Kheopsz, Hafré és Menkauré síremléke. A legnagyobb közülük Kheopsz piramisa, amelynek építéséhez körülbelül 2,4 millió kőtömböt kellett kifaragni és a helyszínre szállítani. Csak hogy értsük, ez pontosan mit is jelent: valahogy át kellett kelniük a sivatagon az építőkövekkel, több száz kilométeres távolságból, úgy, hogy néhány tömb súlya eléri a 30-40 tonnát is…

Van olyan elképzelés, amely szerint egy darabon a Níluson úsztatták le a kőtömböket, majd farönkök segítségével juttatták el azokat az építkezés helyszínére. Ezzel persze még nincs megoldva annak a rejtélye, hogy hogyan emelték fel az egyre növekvő piramisra az újabb és újabb építőköveket.

A nagy piramis ugyanis 146 méter magas, így egyben a világ egyik legnagyobb magában álló építménye. 6,4 millió tonnát nyom, oldalai 230 méter hosszúak. Hérodotosz görög történetíró szerint az építkezésen százezer rabszolga dolgozott, bár a tudósok ezt ma már cáfolják, szerintük szabad emberek dolgoztak az építkezésen. A gúlát simára csiszolt, hófehér mészkőlapokkal burkolták be, a piramis csúcsát pedig valószínűleg ezüstötvözettel burkolták be. A burkolat mára csaknem teljesen eltűnt, de a piramist az elmúlt 4500 év sem tudta elpusztítani.

Kheopsz piramisában több kamra is található, az egyik kialakításához hatalmas, 25 és 80 tonna között mozgó gránittömböket használtak, amelyeket egy 800 km-re található kisvárosból, Asszuánból hordtak az építkezéshez.

A csillagokhoz igazítva

Az építmények fekvését mérnöki pontossággal határozták meg, amelyek fejlett csillagászati ismereteket feltételeznek. A Kheopsz-piramis oldalai az égtájakhoz igazodnak, attól való átlagos eltérésük mindössze 3 fokperc és 6 fokmásodperc (1 fokperc = 1 fok 60-ad része).

A Kheopsz-piramisban (és még sok kisebb társában is) aknák, járatok is vannak, amelyeket fontos bolygócsoportosulások – mint például az Orion- és a Szíriusz-csillagkép -, igazítottak.

Egyes piramisok belső falaira hieroglifákat véstek a „csillagkirályokról”, és a „csillagvilágokról”, ahova azok hazatértek. Mennyezetüket ötágú csillagokkal díszítették.

Mi célból építették?

Sok rejtély övezi ezt a kérdést is. Az egyiptológusok szerint a piramisok sírhelyek voltak, amelyeket azért emeltek, hogy örökre otthont biztosítsanak építtetőiknek, az istenként tisztelt fáraóknak. Ennek azonban ellentmond, hogy egyetlen uralkodó maradványait sem találták meg az állítólagos sírhelyeken. Az is lehetséges, hogy a fáraók saját, isteninek vélt erejüknek akartak emlékművet állítani a lenyűgöző méretű építményekkel.

Más elméletek szerint a piramisokat arra tervezték, hogy csillagászati megfigyelőhelyként szolgáljanak, akárcsak a Stonehenge és a többi, ember által készített óriási kőépítmény. Ezt a teóriát támasztja alá a sok csillagászati analógia is, amelyeket a kivitelezés során használtak, vagy amelyek a díszítésben köszönnek vissza. Alakjukból és arányaikból egyesek arra következtetnek, hogy a falakon belül mágikus erők uralkodnak.

Lélek-kijárat

A Kheopsz-piramisban több kamrát is kialakítottak, ezek egyikében találtak szarkofágot. Miután elkészültek a munkások egy helyiséggel, lezárták egy kőtömbbel, és a több akna egyikén hagyták el a piramist. Az aknák mérete és elhelyezkedése is különböző, van olyan, amely szellőzőjáratnak tűnik, ám kérdés, hogy ha sírhelynek szánták a piramist, mi szükség volt ezekre… Egyesek szerint ezek nem szellőzőjáratok, hanem amolyan „lélek-kijáratok” voltak, és azt segítették, hogy az elhunyt fáraó szelleme el tudja hagyni a sírhelyét

 

(0 szavazat)

Oszd meg ezt a cikket

Címkék:

További információk

  • Forrás: ufo-sirius.blogspot.com, edosszie.hu, astronet.hu

Egyedi látogatók

MaMa376
TegnapTegnap911
E-hétenE-héten4139

Időjós

4.44°C

Budapest, Hungary

Szombat
-2.78°C / 7.22°C
Vasárnap
-4.44°C / 8.89°C

Hírlevél

Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja hogy cookie-kat helyezhetünk el az eszközén.
GDPR letöltés | GDPR rendelet

Chat megnyitása
1
Helló! Köszönjük, hogy ellátogattál hozzánk. Kérjük, nyomd meg a Start gombot, hogy segíthessünk :)

Start